Újabb fejlemények láttak napvilágot a barlangi medvével kapcsolatban

Alig férhet kétség ahhoz, hogy a jégkorszak óriásai közül a barlangi medve (Ursus spelaeus) gyakorolta a legnagyobb hatást az emberre. A szakértők Európa-szerte találkoztak olyan átfúrt karmokkal és fogakkal, apróbb szobrocskákkal, valamint a barlangok falain megőrződött ábrázolásokkal, melyek mind azt hirdetik, hogy az első emberi közösségek körében a hatalmas állatot különleges tisztelet övezte. A középkor babonás népsége élő példánnyal ugyan nem, maradványaival viszont többször találkozott, azokban a mesebeli sárkányok csontjait ismerte fel. Úgy tűnik, a mára kihalt emlős népszerűsége évezredekkel a letűnése után is töretlen: erre szolgálhat példaként, hogy hazánkban a 2017-es esztendőben elnyerte „Az év ősmaradványa” címet, maga mögé utasítva ezzel a Parascutella tengerisünt és a Congeria ungula caprae kagylót, a balatoni kecskekörmök mondájának ihletőjét. A gazdag leletanyag ellenére nem sokat tudunk a barlangi medve egykori életmódjáról, így a téma a mai napig őslénykutatók tucatjait foglalkoztatja.

A legutóbb Kristof Veitschegger, a University of Zürich munkatársa számolt be kutatásának eredményeiről a Society of Vertebrate Paleontology évente megrendezett, idén Calgary városában (Alberta tartomány, Kanada) ülésező tudományos konferenciáján. Elsőként 412, tíz élő vagy utódok nélkül letűnt medvefajról készített kimutatást nézett át annak érdekében, hogy összehasonlíthassa azok enkefalizációs hányadosát (EQ) – ez az agy testsúlyhoz viszonyított arányával hozható kapcsolatba, aminek segítségével következtetni lehet az élőlények intelligenciájára.

Barlangi medve illusztrációja

Barlangi medve – Zsoldos Márton illusztrációja

A vizsgálat végén bebizonyosodott, hogy a barlangi medve értéke (0,6) alacsonyabb rokonaiéhoz, például a barna medvééhez (Ursus arctos – 0,83) vagy a maláj medvééhez (Helarctos malayanus – 1,31) képest. Ám ahogy azt a svájci egyetem paleontológusa leszögezte, pusztán ebből az adatból nem lehet sziklaszilárd lábakon álló konklúziókat levonni, hiszen más tényezők ugyancsak közrejátszhattak a dolgok alakulásában. A viszonylag kis agyüreg összefüggésben állhat az étkezéssel (húst alig, vagy egyesek szerint egyáltalán nem fogyasztott), emellett az életében meghatározó szerepet betöltő hosszú téli álmok szintén befolyással bírhattak.

Barlangi medve - Zdeněk Burian alkotása

A világhírű paleoművész, Zdeněk Burian alkotása egy barlangi medvéről és két bocsáról

Veitschegger elmondása alapján az agy relatív mérete a barlangi medvék szaporodási rátájára is utalhat. Véleménye szerint a nőstények hosszabb vemhességi időt követően több bocsot hoztak a világra, ezután a csemeték gyors növekedésbe kezdtek. A kutató egy másik analízise – melynek során 21 különböző lelőhelyről származó, összesen 95 darab fog elmeszesedett kötőszövetét (cementum) elemezte – 29 évben állapította meg az állatok minimális élettartamát.


A szöveg forrásai:

Zsoldos Márton természetfestő és illusztrátor Facebook-oldala

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s